A közösségi média megjósolja a jövőt
2013. 07. 10. 10 : 32
Noha kétségkívül rengeteg információ nyerhető a közösségi médiából, ez elég ahhoz, hogy valós események kimenetelét megjósolhassuk?
Noreena Hertz, egy brit közgazdász mindenképpen igennel válaszol erre a kérdésre. Véleménye szerint a Twitteren és Facebookon történő véleményformálás elemzése az egyik legjelentősebb előrejelzési módszerré fog válni.
Hogy elméletét tesztelje, ő és informatikusokból, szociológusokból és közgazdászokból álló csapata azt tűzte ki célul, hogy a brit X-faktor győztesét megjósolják. Egy olyan algoritmust készítettek, mely nem csupán azt nézte, hogy kiről mennyit, hanem azt is, hogy kiről mit és milyen érzelmekkel beszélnek az emberek. Ennek elemzése alapján Hertz szerint képesek voltak minden héten pontosan megjósolni, hogy ki megy és ki marad – jobb eredményekkel, mint a fogadóirodák.
.jpg)
A fő probléma egyelőre a Hertz szerint, hogy a nyelv túlzottan komplex ahhoz, hogy a számítógép megértse, tehát, hogy jól lehessen használni az algoritmust, szükség van egy új tudományágra, mely az emberi tudományokat és a számítógépes tudományokat vegyíti.
Noha egyelőre csak egy televíziós tehetségkutató eredményének kiszámítására használták, véleménye szerint az algoritmus – a közösségi médiát használók nyelvezetének, pszichológiájának és kultúrájának megértése esetén – alkalmas lehet arra is, hogy politikai, vagy gazdasági eseményeket is jóval hatékonyabban előrejelezzen mindössze úgy, hogy odafigyel arra, hogy mit mond a világ.
Forrás: http://edition.cnn.com/2013/03/26/tech/noreena-hertz-social-media
Írta: Bene Zoltán
A közösségi média pszichológiája
2013. 06. 28. 18 : 28
A közösségi média az egyik leghatékonyabb marketingcsatorna, amivel csak egy vállalat rendelkezhet. De miért is?
A válasz a közösségi média jellegében rejtőzik – nevezetesen, hogy (akár az online szóbeszédek alapján, akár nem) a többi csatornával ellentétben elsőként a fogyasztónak kell nyitnia a márka felé, amely csak ezek után tud párbeszédet kezdeményeznie vele.
Gyakorlatilag nem számít, hogy a fogyasztó milyen apró gesztust tesz – akár csak egy lájk, akár csak a márka oldalának meglátogatása – ha már energiát fektetett valamibe, valamilyen szinten ragaszkodni is fog hozzá.
Hogy miért? A magyarázatot a pszichológiában találjuk. Ha szívességet teszünk valakinek – a befektetett idő és energia miatt – valamilyen módon törődni is fogunk vele. Nyilvánvalóan a legtöbb apró szívességet, amit másoknak tettünk másodpercek alatt elfelejtjük és egyáltalán nem gondoljuk, hogy bármilyen kihatása lenne az érzelmeinkre. Ettől függetlenül ez a jelenség igencsak létező és valós, legalábbis az itt található tanulmány szerint.
És az sem meglepő, hogy ez a hatás sokkal gyengébb márka és fogyasztó, mint két valós ember között, de még mindig jóval erősebb kapcsolatot eredményez, mint a hagyományos hirdetések.
És persze erre a hatásra még ráépülnek mások is:
- A közösségi médiával ellentétben a hagyományos médiában a fogyasztóra rákényszerítik a reklámokat, és – képletesen szólva – megmondják neki, hogy mit akar, ami sokak számára visszás hatást válthat ki.
- A közösségi média lehetőséget nyújt arra, hogy sokkal jobban lehessen célozni kisebb csoportokat és kisebb csoportoknak egyszerűbb releváns, szimpatikus tartalmat nyújtani, mint általánosságban mindenkinek.
Forrás: http://smartblogs.com/social-media/2013/03/22/the-secret-psychology-of-effective-social-media-relationships/
Írta: Bene Zoltán
