A közösségi média megjelenése az üzleti kommunikációban
2013. 06. 25. 16 : 00
A közösségi média szerepe a vállalati környezetben egyre inkább az üzleti kommunikáció kulcsává válik – írja Dan Bieler. Akár bevallja magának egy vállalat, akár nem, a felhasználók megváltozott internetezési szokásai miatt számolniuk kell az kétoldalú kommunikációra lehetőséget nyújtó platformokkal munka közben is.
A közösségi hálón jelenlévő emberek ugyanis nem csak élmények megosztására használják ezeket a felületeket képek, történetek formájában, hanem az információ áramlás felgyorsítása érdekében is. A legtöbben hasonlóan hatékony kommunikációra vágyunk a munkahelyünkön is, mint amikor szabadidőnket töltjük. A kommunikáció felületeti az üzleti életben is egyenes arányosan változnak és rugalmasabbá válnak a technológia fejlődésével.
Ezen kívül a munkahelyi kommunikáció kultúrája az, ami rugalmasabbá teheti a munkavégzést, ösztönözheti a kreativitást, megkönnyítheti az üzleti törekvéseket.
Összességében ezek a társadalmi dinamikák azok, amik az IT és üzleti vezetőinek egyaránt rejtenek lehetőséget és kihívást is:
- költséghatékony kommunikáció – eredménye pedig hatékony együttműködés és kommunikációs csatornák
- újabb együttműködési csatornákat nyit a szállítókkal való kapcsolattartásra
- elősegíti a kommunikációs csoportmunkát (egy végeredmény a cél)
- felmerülhetnek biztonsági és megfelelőségi kockázatok is, hiszen a közösségi média kommunikációs szolgáltatásai kiváltó okai lehetnek az említett kockázatoknak: hiszen az ügyfelek megjelenhetnek szolgáltatóként is néhány szolgáltatásnál.
- újra kell gondolni a kommunikáció irányelveit és annak irányítását. Ez a feladat az IT és üzleti vezetőkre hárul, tehát egy felülről irányított döntés szerint kell a vállalati környezet kommunikációját meghatározniuk.
Írta:
Novák Rebeka
Forrás:
Hiú vagy? A közösségi média megmondja!
2013. 06. 18. 10 : 42
A Facebook tükör, a Twitter pedig a hangosbeszélő.
Legalábbis a Michigan-i egyetem egy kutatása szerint, amely a közösségi média egyre általánosabb használatát helyezi párhuzamba a világszinten növekvő nárcizmussal.
Panek, Nardis és Konrath szerint azok a fiatalok, akik magasabb értékeket szereztek narcisszizmus-teszteken, általában többet twittereztek, míg a középkorúak közül a narcisszistább típusok inkább Facebookon voltak aktívak.
A kutatók szerint a Facebook egyfajta tükörként funkcionálhat, mivel megalkothatod saját képedet, utána pedig lehetőség van figyelni, hogy milyen visszajelzéseket kapsz, továbbá hogyan reagálnak rád a többiek. A Twitter pedig azért hangosbeszélő, mert a fiatalok saját véleményüket próbálják a lehető leghangosabban közvetíteni és a lehető legtöbb embert meggyőzni.
A kutatók szerint fontos továbbá azt is megvizsgálni, hogy a felhasználók milyen gyakran posztolnak és átlagosan mennyi időt töltenek mások posztjainak és kommentjeinek olvasásával.
Noha a tanulmány talált korrelációt a közösségi médiahasználat és a nárcizmus között, azt sajnos nem tudták megállapítani, hogy a narcisszizmus vonja-e maga után az intenzív használatot, vagy éppen fordítva, az intenzív használat tesz-e minket narcisztikus hajlamúvá.
Írta:
Bene Zoltán
